A mérleg

A Mérleg egy fénykép a vállalkozásról. 📸

A legfontosabb pénzügyi kimutatás. Olyan, mint egy pillanatfelvétel, amely megmutatja a cég vagyoni helyzetét egy adott napon (általában az év utolsó napján, december 31-én).

Definíció:
A mérleg egy olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben összesítve tartalmazza a vállalkozás eszközeit (aktívák) és forrásait (passzívák).

A mérlegnek két oldala van (eszközök és források), amelyeknek mindig egyenlőnek kell lenniük. Ezt mérlegegyezőség elvének nevezzük.

A két oldal két különböző kérdésre ad választ:

  • ESZKÖZÖK: Miben áll a vagyonunk?
         Itt soroljuk fel a cég tulajdonában lévő, pénzben kifejezhető vagyontárgyakat.
  • FORRÁSOK: Honnan származik a vagyonunk?
         Itt mutatjuk ki, hogy az eszközöket miből finanszíroztuk.

Miért egyenlő a két oldal?

Mert minden vagyontárgynak (eszköznek) van valamilyen eredete (forrása). Pl.: Ha a cég vesz egy 5 millió forintos gépet (ez egy eszköz), akkor annak a pénznek valahonnan származnia kellett:

  • A tulajdonosok adták össze (saját tőke nő).
  • Banki hitelből vették (kötelezettség nő). 
  • A cég korábbi nyereségéből finanszírozták (saját tőke egy másik eleme nő). 

A mérlegcsoportok tartalma

ESZKÖZÖK

A / BEFEKTETETT ESZKÖZÖK:

I. Immateriális javak: olyan forgalomképes, nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
II. Tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
III. Befektetett pénzügyi eszközök: más vállalkozásba történő befektetés, amelynek célja lehet tartós jövedelemszerzés vagy irányítási, ellenőrzési jog megszerzése.

B/ FORGÓESZKÖZÖK:

I. Készletek: vállalkozás tevékenységét közvetve vagy közvetlenül szolgáló olyan eszközök,

  • amelyeket értékesítési céllal szereztek be,
  • amelyek a termelés, feldolgozás valamelyik fázisában vannak,
  • amelyek elkészül állapotban vannak és értékesítésre várnak,
  • amelyeket a termék előállítása vagy a szolgáltatás nyújtás során fognak felhasználni.

IIKövetelések: különféle szerződésekből eredő, pénzben kifejezett fizetési igények, amelyek olyan konkrét teljesítésekhez kapcsolódnak, amit a másik fél (vevő) is elismer, elfogad.
III. Értékpapírok: forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedések.
IV. Pénzeszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekkben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére.

C/ AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS: az üzleti év valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. 

FORRÁSOK
D/ SAJÁT TŐKE

I. Jegyzett tőke: a saját tőke viszonylag állandó része, alapításkor összege megegyezik a létesítő okiratban rögzített saját tőke összegével. Csak pozitív lehet.
II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke: a jegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett része. Mindig negatív érték.
III. Tőketartalék: a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, de be nem jegyzett tőke. Csak pozitív lehet.
IV. Eredménytartalék: a cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja, a vállalkozási tevékenységből származó nyereség vagy veszteség. Lehet + és – is.
V. Lekötött tartalék: A saját tőke azon része, amely jogszabályi előírás vagy a társaság döntése alapján nem vonható ki szabadon a vállalkozásból, illetve nem osztható fel a tulajdonosok között.
VI. Értékelési tartalék: Az értékelési tartalék a valódiság elvének érvényesítését szolgálja, amikor egy eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értékét, ami a könyv szerinti érték visszaírását, és ezáltal a saját tőke növelését eredményezi.
VII. Adózott eredmény: az adózás utáni, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi eredmény. Lehet nyereség (+) és veszteség (-) is.

E/ CÉLTARTALÉKOK: olyan forrás, amely a következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek, illetve jövőben várható költségek fedezésére szolgál.

F/ KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hátrasorolt kötelezettségek. tulajdonostól kapott forrás, amelynek futamideje legalább 5 év.
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: azok a tartozások, amelyeknek a futamideje egy évnél hosszabb, és nem tartoznak a hátrasorolt kötelezettségek közé.
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: azok a tartozások, amelyeknek futamideje maximum egy év.

G/ PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK: az üzleti év valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás.


Bármi is történik, a mérleg két oldala mindig egyensúlyban marad. Ha az egyik oldalon nő valami, akkor vagy a másik oldalon is nőnie kell ugyanannyival, vagy ugyanazon az oldalon egy másik tételnek csökkennie kell. 

Tesztek

Prezentáció

Indításhoz kattints az első képre!