Készletértékelési módszerek

2025.02.08

FIFO

Az alábbiakban a FIFO (First In, First Out) és a csúsztatott átlagár (súlyozott átlagár) készletértékelési módszerek kerülnek bemutatásra. 

A FIFO ("Elsőként be, elsőként ki") egy gyakran alkalmazott készletértékelési módszer a számvitelben és logisztikában. Lényege, hogy a legrégebben beszerzett készleteket fel vagy értékesítik először , így a készleten maradó termékek mindig a legfrissebb beszerzésből származnak.

Hogyan működik a FIFO módszer?

  1. Az első készletként beszerzett készlet kerül először felhasználásra vagy értékesítésre.
  2. Az eladott termékek bekerülési értéke a régebbi beszerzési árakat tükrözi.
  3. A raktáron maradó készletek mindig a legfrissebb beszerzési áron vannak nyilvántartva.
Előnyei:

✅ Reális készletértékelés – A raktáron lévő termékek mindig a legújabb beszerzési áron szerepelnek.
✅ Jól alkalmazható romlandó termékeknél – Élelmiszer- és gyógyszeriparban előnyös, mert a régebbi készletek előbb ki a raktárból.
✅ Nyereségszámítás könnyen értelmezhető – Mivel a régi (feltételezhetően olcsóbb) készletek kerülnek ki először, így a könyvelésben az eladott áruk költsége kedvezőbb lehet, ami magasabb profitot biztosít.

Hátrányai:
❌ Infláció miatt magasabb adóteher – Ha az árak egyre emelkednek, a régi olcsóbb készletek miatt a kimutatott profit nagyobb lesz, ami magasabb adózási kötelezettséget is jelent (társasági adó).
❌ Nem mindig tükrözi a piaci árakat – Az eladott áruk önköltsége régebbi árakon alapul, ami torzíthatja az aktuális pénzügyi helyzetet.
❌ Készletgazdálkodás szempontjából hátrányos lehet – Ha nem romlandó termékekről van szó, előfordulhat, hogy egy vállalat számára költséghatékonyság szempontjából előnyösebb lenne a legújabb készleteket először felhasználni.

Mikor érdemes használni a FIFO módszert?

  • Ha a készletek romlandóak vagy gyorsan elavulhatnak (pl. élelmiszer, gyógyszer, divatcikkek).
  • Ha a vállalat magas nyereséget akar kimutatni (egy befektetési célú értékeléshez).
  • Ha az árak csökkenő tendenciát mutatnak , mert ebben az esetben a FIFO által mutatott költséggel valósabb lehet az értékelés.

    • Tipikus iparágak, ahol alkalmazzák:

  • Élelmiszeripar – Mivel a termékek gyorsan romlanak, fontos, hogy a legrébbi készletek kerüljenek ki először.
  • Gyógyszeripar – A termékek szavatossági ideje miatt elengedhetetlen a FIFO módszer alkalmazása.
  • Elektronikai ipar – A technológia gyors fejlődése miatt a régebbi alkatrészek gyorsan elavulhatnak.
  • Kereskedelem – Különösen az olyan üzletekben, ahol az árukészlet gyorsan pörög (pl. ruházati cikkek).

    • Összegzés
    A FIFO módszer egy logikus és gyakran használt készletértékelési eljárás, amely a legkorábban beszerzett készleteket számol el először. Ez realista készletértékelést biztosít , különösen olyan iparágakban, ahol a termékek gyorsan avulnak vagy romlanak. Inflációs környezetben magasabb nyereséget mutathat ki , ami nagyobb adóterhet jelenthet a vállalat számára.

    Példa

    1. Kezdeti állapot:

    • Január: 100 db termék, 1 000 Ft/db áron

    2. Új beszerzés:

    • Február: 100 db termék, 1 200 Ft/db áron

    3. Értékesítés (120 db eladása):
    FIFO szerint először a régebbi, 1 000 Ft-os egységárú készletet kell eladni, majd az újabb, 1 200 Ft-os egységárút.

    • 100 db × 1 000 Ft = 100 000 Ft
    • 20 db × 1 200 Ft = 24 000 Ft
    • Összes eladott áruk beszerzési költsége: 124 000 Ft

    A készleten maradó készlet :

    • 80 db maradt, mind 1 200 Ft/db áron → 96 000 Ft értékben

    Csúsztatott átlagár

    A csúsztatott átlagár (súlyozott átlagár) módszer egy elterjedt készletértékelési eljárás, amely folyamatosan újraszámolja az átlagos egységárat minden egyes készletbeszerzés után. Ez a módszer kiegyenlíti a beszerzési árak ingadozásait, így elkerüli a FIFO (First In, First Out) vagy LIFO (Last In, First Out) módszerek által szélsőséges árváltozásokat a könyvelésben.

    Hogyan működik a csúsztatott átlagár módszer?

     A csúsztatott átlagár meghatározása az alábbi lépésekből áll:

    A) Minden új beszerzés után kiszámítják az új átlagárat

    1. Az új készlet értékét hozzá kell adni a termékkészlet értékéhez.

    2. A teljes értéket elosztjuk a készlet összmennyiségével.

    3. Az így kapott ár lesz az új csúsztatott átlagár.

    B) A készletfelhasználás vagy értékesítés mindig az aktuális átlagáron történik
    Ez azt jelenti, hogy az eladások, felhasználások egységárát az utolsó számított átlagár alapján határozzuk meg és könyveljük el. 

    Előnyei:
    ✅ Simítja az áringadozásokat – A beszerzési árak változásait kiegyenlíti, így kisebb mértékben torzítja a vállalat pénzügyi mutatóit.
    ✅ Nem okoz szélsőséges eredményeket – A csúsztatott átlagár módszer nem eredményez drasztikusan eltérő költségelszámolásokat, ha a beszerzési árak nagyobb mértékben változnak.
    ✅ Egyszerű – Nem kell nyomon követni a különböző beszerzési szinteket, csak az átlagárat folyamatosan frissíteni.

    Hátrányai:
    ❌ Nem mindig tükrözi a legfrissebb piaci árakat – Ha egy vállalat gyorsan változó árakkal dolgozik, az átlagár elmaradhat a piaci áraktól.
    ❌ Folyamatos újraszámítás szükséges – Minden új beszerzésnél ki kell számítani az új átlagárat, ami több számolást igényel.
    ❌ Kevésbé előnyös infláció esetén – Ha az árak folyamatosan emelkednek, az átlagár a valós beszerzési árak alatt marad, ami torzíthatja a profitot.

    Mikor érdemes használni a csúsztatott átlagár módszert?

  • Ha a készletek ármozgása kiszámíthatatlan.
  • Ha a vállalat el akarja kerülni a FIFO vagy LIFO általi szélsőséges hatásokat.
  • Ha az árak mérsékelt ingadozást mutatnak, és az átlagár jól reprezentálja a költségeket.

    • Tipikus iparágak, ahol alkalmazzák:

  • Gyártóipar (pl. autóipar, elektronikai ipar);
  • Kereskedelem (különösen az árfolyam-ingadozásnak kitett importált termékeknél);
  • Vegyipar, gyógyszeripar (ahol az alapanyagárak rendszeresen változnak;

    • Összegzés
    A csúsztatott átlagár módszer egy kiegyensúlyozott készletértékelési technika, amely lehetővé teszi a hirtelen árváltozások hatását a könyvelésben. Bár több számítást igényel, előnye, hogy stabilabb költségelszámolást és nyereségszámítást biztosít, különösen olyan vállalatok számára, amelyek változó beszerzési árakkal dolgoznak. 

    Példa

    1. Kezdeti állapot:

    • 100 db termék van raktáron, 1 000 Ft/db áron

    2. Új beszerzés:

    • 50 db termék érkezik 1 200 Ft/db áron

    Új átlagárszámítás:

    • Régi készlet értéke: 100 × 1 000 Ft = 100 000 Ft
    • Új készlet értéke: 50 × 1 200 Ft = 60 000 Ft
    • Teljes készletérték: 160 000 Ft
    • Teljes készletmennyiség: 100 + 50 = 150 db
    • Új átlagár: 160 000 Ft / 150 db = 1 066,67 Ft/db

    3. Értékesítés:

    • Ha 30 db-ot eladunk, azt 1 066,67 Ft/db áron könyveljük el
    Témakörök