Tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolása
Az értékcsökkenés (amortizáció) a számvitelben egy olyan eljárás, amely során a vállalkozás eszközeinek beszerzési vagy előállítási költségét időarányosan leírják az eszköz hasznos élettartama alatt.
Az értékcsökkenés célja, hogy az eszköz használata során fellépő elhasználódást, avulást vagy értékcsökkenést tükrözze a pénzügyi kimutatásokban. Az értékcsökkenés elszámolása biztosítja, hogy az eszközök költsége is egyenlően kerüljön felosztásra a beszámolási időszakok között, amíg az eszköz hasznos élettartama le nem jár. Tehát, az értékcsökkenés elszámolása biztosítja, hogy az eszközök költsége egyenlően kerüljön felosztásra a beszámolási időszakok között, amíg az eszköz hasznos élettartama véget nem ér, és így a vállalkozás eredménykimutatása pontosan tükrözi az eszközök használatából fakadó költségeket.
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- a földterület,
- a telek,
- az erdő bekerülési (beszerzés) értéke után,
- az üzembe nem helyezett beruházásnál,
- a képzőművészeti alkotásnál,
- a régészeti leletnél,
- az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke (különleges helyzetéből, egydi mivoltából adódóan) évről évre nő.
Kivéve: a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek.
A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.
A vállalkozásnak számviteli politikájában meg kell határoznia az amortizációs politika részeként:
- a maradványérték összegét és
- a hasznos élettartam hosszát.
Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan az eredmény terhére elszámolja, illetőleg ameddig az eszközt a várható fizikai elhasználódás (tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások), valamint az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja.
Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - viszonyított arányát az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama és erkölcsi avulása, az adott tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni.
Az üzembe helyezés időpontja az eszköz rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja.
Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.
Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
A tárgyi eszközök esetében a számviteli törvény elveinek és tételes előírásainak megfelelő amortizációs módszerek közül választhat a vállalkozás:
- Lineáris leírás: az egymást követő években azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra.
- Degresszív leírás: az egymást követő években csökkenő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra számtani vagy mértani sor alkalmazásával (pl. évek számának összege módszer vagy nettó jelenérték alapján)
- Teljesítményarányos leírás: az amortizáció évenkénti elszámolása a tényleges igénybevétel arányában történik.
- Abszolút összegű leírás: a gazdálkodó az évenkénti értékcsökkenés összegét határozza meg, nem pedig az évenkénti leírás mértékét.
- Progresszív leírás: az egymást követő években növekvő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra.
Nem számolható el:
- terv szerinti, valamint terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt tárgyieszközöknél;
- terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradvényértéket elért tárgyi eszközöknél.
Lineáris értékcsökkenés magyarázata
A lineáris értékcsökkenés (lineáris amortizáció) olyan módszer, amelynél egy eszköz beszerzési értékét a hasznos élettartama alatt minden évben azonos összeggel csökkentjük. Feltételezzük, hogy az eszköz értéke egyenletesen kopik, így az éves költség mindig ugyanannyi.
Az éves értékcsökkenés összege: (beszerzési érték – maradványérték) / évek száma.
Ezt a módszert gyakran használják gépeknél, berendezéseknél, irodai eszközöknél, mert egyszerű, átlátható és jól tervezhető költségelosztást biztosít.
Példa:
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás vásárol egy gépet 1 000 000 Ft-ért.
A gép várható hasznos élettartama 5 év, a becsült maradványértéke (amennyiért a végén még eladható) 100 000 Ft.
Az értékcsökkenés alapja: 1 000 000 – 100 000 = 900 000 Ft. Ezt osztjuk el 5 évre, így az éves lineáris értékcsökkenés: 900 000 / 5 = 180 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás minden évben 180 000 Ft értékcsökkenési leírást számol el, és az eszköz könyv szerinti értéke évről évre ugyanekkora összeggel csökken.
Teljesítményarányos értékcsökkenés magyarázata
A teljesítményarányos értékcsökkenés olyan leírási módszer, amelynél az eszköz értékcsökkenését nem az idő, hanem a tényleges használat, azaz a teljesítmény vagy kapacitás alapján számítjuk. Tipikusan akkor alkalmazzuk, ha az eszköz elhasználódása szorosabban függ a használat mértékétől (pl. futásteljesítmény, üzemórák száma, legyártott darabszám), mint az idő múlásától. Így az adott időszakra elszámolt értékcsökkenés jobban tükrözi a valós igénybevételt és a gazdasági elhasználódást.
Példa:
Tegyük fel, hogy egy gép beszerzési értéke 10 000 000 Ft, maradványértéke 1 000 000 Ft, és várhatóan 100 000 darab termék gyártására képes.
Az értékcsökkenési alap: 10 000 000 – 1 000 000 = 9 000 000 Ft.
Egy darabra jutó értékcsökkenés: 9 000 000 / 100 000 = 90 Ft/darab.
Ha az adott évben a gép 25 000 darabot gyárt, akkor az adott év értékcsökkenése:
25 000 × 90 = 2 250 000 Ft. Így az értékcsökkenés közvetlenül a tényleges teljesítményhez igazodik.
Évek száma összege értékcsökkenés magyarázata
Az évek száma összege módszer egy gyorsított értékcsökkenési eljárás, amelynél a tárgyi eszköz bekerülési értékét a hasznos élettartam első éveire nagyobb, a későbbi évekre kisebb értékcsökkenési hányad jut. Először kiszámítjuk az évek számának összegét (pl. 5 év esetén: 1+2+3+4+5 = 15). Ez lesz a nevező.
Így az első évben a legnagyobb, az utolsóban a legkisebb értékcsökkenés kerül elszámolásra.
Példa:
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás vásárol egy gépet 17 000 000 Ft-ért (bekerülési érték).
A gép várható hasznos élettartama 5 év, a becsült maradványértéke (amennyiért a végén még eladható) 2 000 000 Ft.
Évek összege: 1+2+3+4+5 = 15
Az értékcsökkenési alap: 17 000 000 – 2 000 000 = 15 000 000 Ft.
Évenkénti értékcsökkenés összege:
- 1. év: évek száma (hátralévő használati idő) 5 → 15 000 000 / 15 × 5 = 5 000 000 Ft
- 2. év: 4 → 15 000 000 / 15 × 4 = 4 000 000 Ft
- 3. év: 3 → 15 000 000 / 15 × 3 = 3 000 000 Ft
- 4. év: 2 → 15 000 000 / 15 × 2 = 2 000 000 Ft
- 5. év: 1 → 15 000 000 / 15 × 1 = 1 000 000 Ft
Látható, hogy az első években nagyobb, a későbbiekben egyre kisebb értékcsökkenési költség terheli a vállalkozás eredményét, ami jól illeszkedhet olyan eszközökhöz, amelyek a használat elején hatékonyabbak vagy intenzívebben használatosak.
Szorzószámos értékcsökkenési módszer magyarázata
A szorzószámos leírási módszer az értékcsökkenés olyan formája, amikor az éves leírás összegét egy alapkulcs és egy előre meghatározott szorzószám szorzata adja. Az alapkulcsot általában a hasznos élettartam alapján határozzák meg (például lineáris kulcs), majd ezt módosítják a szorzószámmal, amely tükrözheti az eszköz használatának intenzitását, a technikai avulás gyorsaságát vagy a jogszabályban engedett gyorsított leírást. Így az első években nagyobb, a későbbi években kisebb értékcsökkenés számolható el, miközben az eszköz bruttó értéke és várható élettartama változatlan marad.
Példa:
Gép bekerülési értéke: 1 200 000 Ft, maradványértéke 200 000 Ft, tervezett élettartam pedig 5 év.
A lineáris kulcs 20% (1 / 5) évente.
A vállalkozás által alkalmazott szorzószámok: 1,6; 1,3; 1,0; 0,7; 0,4
(Ha összeadjuk a szorzószámokat, megkapjuk a hasznos élettartam éveinek számát.)
- 1. év: 1 000 000 × 20% × 1,6 = 320 000 Ft
- 2. év: 1 000 000 × 20% × 1,3 = 260 000 Ft
- 3. év: 1 000 000 × 20% × 1,0 = 200 000 Ft
- 4. év: 1 000 000 × 20% × 0,7 = 140 000 Ft
- 5. év: 1 000 000 × 20% × 0,4 = 80 000 Ft
Látható, hogy az első években jóval nagyobb az értékcsökkenési költség, mint a lineáris módszernél, így a vállalkozás hamarabb számolja el az eszköz bekerülési értékének nagyobb részét költségként.
Nettó érték alapján módszer magyarázata
Az értékcsökkenés nettó érték alapján (más néven degresszív vagy csökkenő kulcsú értékcsökkenés) azt jelenti, hogy minden évben a tárgyi eszköz még le nem írt, könyv szerinti (nettó) értékére számítjuk a leírást. Így az első években nagyobb, a későbbi években egyre kisebb lesz az éves értékcsökkenési összeg. A módszer jól tükrözi azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek az első években termelnek több gazdasági hasznot, később pedig fokozatosan veszítenek értékükből.
Példa:
Vállalkozás vásárol egy gépet 1 000 000 Ft beszerzési áron. Az értékcsökkenést évi 20%-os kulccsal, nettó érték alapján számolja. A maradványértéket a számítás során 0 Ft-nak tekintjük.
Hasznos élettartam: 5 év
- 1. év eleji nettó érték: 1 000 000 Ft
Értékcsökkenés: 1 000 000 × 20% = 200 000 Ft
1. év végi nettó érték: 1 000 000 − 200 000 = 800 000 Ft - 2. év eleji nettó érték: 800 000 Ft
Értékcsökkenés: 800 000 × 20% = 160 000 Ft
2. év végi nettó érték: 800 000 − 160 000 = 640 000 Ft - 3. év eleji nettó érték: 640 000 Ft
Értékcsökkenés: 640 000 × 20% = 128 000 Ft
3. év végi nettó érték: 640 000 − 128 000 = 512 000 Ft - 4. év eleji nettó érték: 512 000 Ft
Értékcsökkenés: 512 000 × 20% = 102 400 Ft
4. év végi nettó érték: 512 000 − 102 400 = 409 600 Ft - 5. év eleji nettó érték: 409 600 Ft
Értékcsökkenés: 409 600 × 20% = 81 920 Ft
5. év végi nettó érték: 409 600 − 81 920 = 327 680 Ft
Látható, hogy az éves értékcsökkenés összege évről évre csökken, mert mindig az aktuális nettó érték 20%-át számítjuk le. Ez különbözik a lineáris módszertől, ahol minden évben azonos összegű az értékcsökkenés.
